Sajtószoba
Hírek
Összesen 37 kilométer cölöp
2009-01-31
A múlt év végén átadták a Ramada Resort–Aquaworld Budapestet, amely Közép-Európa legnagyobb szálloda- és fedett élményfürdő-együttese. A beruházó, a tervezõ és fõvállalkozó az Interestate Ingatlanfejlesztő Zrt. volt. A fejlesztésről a cég és a szállodaegyüttes igazgatóját, Pfandler Katalint kérdeztük.
2009. január 31. szombat
Pfandler KatalinHonnan jött az ötlet? Az addig főleg lakásépítéssel foglalkozó cég miért vágta ekkora fába a fejszéjét?
PFANDLER KATALIN – 2004-ben láttuk, hogy a lakásépítést korábbi szintre kell visszavenni. Akkoriban 500 lakást építettünk egy esztendőben, de az eladott lakások száma hirtelen 200-as nagyságrendre zuhant. Mindig is fejlődő vállalkozás volt az Interestate, így annak érdekében, hogy a cég dolgozóit ne kelljen elküldeni, azt gondoltuk, célszerű másfajta ingatlanfejlesztésbe kezdenünk. Nemcsak lakás és kisebb kereskedelmi létesítmények építésével kell foglalkoznunk – mint például a Home Center –, hanem ajánlatos jelentősebb nagyságrendű fejlesztésekbe fogni. Ennek eredményeként 2005 januárjától elkezdtük tervezni a Ramada Resort-Aquaworld Budapest szálloda- és fedett élményfürdő-együttesét. Ez a szakasz két évig tartott. Nem volt előzetes tapasztalatunk, miként kell hotelt és különösen fürdőt építeni, ezért a kezdeti időben rengeteg utazással járt a tervezés. Európában és azon kívül is számos létesítményt tanulmányoztunk, elemeztünk: mit találunk jónak és mit elvetnivalónak. Ennek eredményeként – a különböző ötletek összeépítésével – alakult ki a végleges terv, igazodva hazánk igényeihez és ahhoz, hogy egy nem túl nagy, de európai fővárosban helyezkedik el, nem is akárhol, hanem az új Megyeri híd lábánál.
Mennyire használt az épület minőségének, hogy ugyanaz a beruházó, az előkészítő tervező és a fővállalkozó?
P. K. – Szerintem ilyen létesítmény megépítése csak így történhet. Ez olyan új terület volt a számunkra, amelyet nem lehetett előre megtanulni. Ilyen léptékű munkát az előkészítés szakaszában nagyon komolyan meg kell alapozni, mivel a későbbiekben nincs javításra lehetőség, ez olyan lesz, amilyenné gyúrtuk. A munka során az Interestateből vált ki az Aquaworld, majd ez bízta meg az Interestate-et, hogy bonyolítsa le az építkezést. Ezután több száz vállalkozóval és anyagbeszállítóval szerződtünk. Ennek az óriási szervező munkának az eredményeként 2008 decemberében megnyitottuk az Aquaworldöt.
Milyen különlegességek adódtak az építkezés során?
P. K. – Ez a rész a régmúltban a Duna árterülete volt. Olyan laza szerkezetű talajon fekszik, amelyen kizárólag csak a cölöpalapozás jöhetett számításba, azon belül is a nagyobb köpenyfelületű Omega-cölöpözés. Összesen 37 kilométer hosszú cölöp található az épületegyüttes alatt. Erre 15 ezer négyzetméternyi egybefüggő, dilatálás nélküli alaplemezt építettünk. Dunai áradás esetén itt oly mértékben megemelkedhet a vízszint, hogy enélkül a víz behatolna a pincébe. Az épületet már dilatáltuk, az épületszerkezeten vannak megszakítások, de a pinceszinten nincsenek.
Már messziről feltűnést kelt a fürdő kupolája.
P. K. – Az építészeti érdekessége és egyben nevezetessége az épületnek a kupola, tudtommal ilyen méretűt, ragasztott szerkezettel Európában még nem építettek. Átmérője 72 méter, 5 emelet magasságú, a kupola alatti – alátámasztás nélküli – fedett terület 4200 négyzetméter. A szerkezet ragasztott fa, és 40 darab nagyméretű, 40 méternél hosszabb főtartóból áll, ezt a szerkezetet fióktartók gazdagítják. A tervezés során nagy kérdés volt, mi legyen a kupola fedése. Többféle anyagot is számításba vettünk, többek között a polikarbonátot, amelyet hazánkban nagy előszeretettel használnak ilyen jellegű építmények fedésére. Hosszadalmas utánjárással megvizsgáltunk számos olyan épületet, amelyen ilyen fedés van. Végül az a döntés született, hogy ezt kizárjuk, mint fedőanyagot. Mivel, abban az esetben, ha olyan szerkezetbe építjük be a polikarbonátot, amilyen kell, ahhoz, hogy ne menjen be a cellákba a pára, akkor ugyanannyiba került volna, mintha üveget rakunk bele. Az üveg viszont nagyon nehéz, és millió kérdést vet fel, például lényegesen sűrűbb tartószerkezetet kíván. A legszélesebb részen, a legalsó szinten 5,6 méternyi távolság van két tartó között, ilyen üvegtáblát vízszintes irányba sem föltenni, sem megtartani nem lehetett. Be kellet volna nagyon sűríteni a tartószerkezetet, így ezt megint elvetettük. Azután az egyik nyugat-európai túrának köszönhetően találtunk meg a megfelelő műszaki megoldást, ez a háromrétegű etilén tetra-fluoroetilén (ETFE) fólia. Hőszigetelő képességében és technológiájában tökéletesen illeszkedett a kupola szerkezetéhez. Ezt az anyagot tetőfedésre Európában is nagyon kevés helyen alkalmazták. A müncheni Allianz stadion és a németországi Prienben egy kisebb fürdő fedésére használták. Azóta, hogy a miénk elkészült, a pekingi úszócsarnokot, a Vízkockát (Water Cube) is ezzel fedték be.
Mitől különleges a kupola fedése?
P. K. – A kupola tartószerkezete 40 méter hosszú bordákból készül, amelyek boltozatosan illeszkednek a kupola csúcsában lévő, 8 méter átmérőjű körgyűrűhöz. A fedés anyagát az űrkutatás során fejlesztették ki, a teljesen átlátszó, háromrétegű ETFE-fóliarendszer védelmet nyújt a káros UV-sugárzás ellen, tömege csupán 1 százaléka az üvegének, fényáteresztő és hőszigetelő képessége jobb, így 30 százalékkal kevesebbet kell energiára költeni. A 3 rétegű fóliát a gyárban állították össze. Először a tartószerkezetet gondosan felmérték, majd milliméter pontossággal megtervezték számítógéppel. A gyárban leszabták, és egymáshoz varrták a három réteget. Az építés helyszínén a lepedőket fölterítették a tartószerkezetre, sín közé fogták, beszorították. A fólián levő csöveken keresztül juttatják be a 20–22 Celsius-fokos levegőt a rétegek közé. A rendszer változó belső nyomással működik, amelyet az időjárási viszonyoknak megfelelően szenzorok vezérelnek. Amikor erős a szél, vagy hó esik, a szenzorok jelzést adnak a vezérlésnek, csökkentve a benne lévő levegő nyomását. Ekkor csökken a fólia hőszigetelő képessége is, így a hó alsó rétege átnedvesedik, és lecsúszik a felületről. Egyébként ugyanakkora hóterhelést képes elviselni, mint az üveg. A legnagyobb előnye az, hogy óriási távolságot lehet vele áthidalni. A fólia belógása a legalsó kifeszített helyzetben 2,5 méter, szobányi méretű. A közte lévő levegőnek köszönheti a szerkezet, nagyon jó hőszigetelő képességét. Különleges feladatot jelentett a nagykupola hőés füstelvezető ablakainak működtetése, tekintettel az "ablakszárnyak" 400 kg-os össztömegére, a hóteherrel együtt 600 kg-ot kell mozgatni. Figyelni kellett a kupola felső részén uralkodó nagy páratartalomra, a tisztító- és fertőtlenítőszerek nem éppen környezetbarát párái által "kialakított" klimatikus viszonyokra, valamint a téli nyitás alkalmával keletkező nagy hőfokkülönbségre. Így választottuk ki a pneumatikus működtetést. A rendszer szellőzés üzemmódban egy kompresszor segítségével nyitja a 10 ablakszárnyat, tűzjelre a szárnyak gyors nyitása CO2-palackok segítségével történik. Komoly kihívást jelentett, hogy a pneucsővezetékek és munkahengerek szerelését alpintechnikával kellett megoldani.
A megszokottak mellett különleges élményelemek is találhatók a fürdőben.
P. K. – A szörfmedence Európában egyedülálló. Tudomásom szerint csak Amerikában épült még ilyen. A rendszer egyedileg tervezett, minden részletet komolyan kiszámítottak. Bár így is voltak technikai nehézségek, mindegyiket sikeresen leküzdöttük. A jól működő élményelem használata óriási ügyességet igényel. Terveink szerint edzések is lesznek, ha valaki szeretne megtanulni hullámlovagolni, akkor itt az alapedzést megkapja, és felkészülten tud menni a tengerre.
A szálloda mellett apartmanház is épült.
P. K. – A szállodához csatlakozó épületben két-, illetve háromszobás apartmanok találhatók. A hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldi üzletemberek és a gyermekes családok számára ajánljuk, ebben otthonosan érezhetik magukat, miközben élvezhetik a négycsillagos szolgáltatás valamennyi előnyét is. Az első hónap tapasztalata igazolta az elképzeléseinket, a multinacionális cégek külföldi menedzsereik számára egyre inkább a hétfőtől péntekig tartó időszakban a szállodai elhelyezést részesítik előnyben, és a családot nem költöztetik Magyarországra. Az Aquaworld ebből a szempontból remek lehetőség, a munka utáni relaxációra, az M0-s pedig az ország bármely részén lévő telephelyet pár órán belül elérhetővé teszi.
Két év alatt épült föl a szálloda és a fürdő. Ez mennyire számít gyorsnak ekkora épület esetében? Milyen szervezési gondokat okozott?
P. K. – Be lehetett volna fejezni két hónappal korábban is, de nehéz ma Magyarországon építkezni. Úgy tűnt, főleg az utolsó évben, mintha a jó szakemberek nem itthon dolgoznának, hanem valahol a világ másik részén. Nagyon-nagyon kevés szakemberrel találkoztunk az építkezésen, annál több, hozzá nem értő kontárral, aki életében még azt a szakmát nem művelte. Komoly gondja a hazai építőiparnak, hogy rendkívül kevés a szakember, a többségnek nagyon szegényes a tudása. A régi szakemberek kiöregedtek, alig van utánpótlás. Éppen ezért a fontosabb munkákat nem is magyarok végezték. A csúszdákat törökök állították fel, osztrákok építették a kupolaszerkezetet, svájciak rakták föl a fóliát a kupolára, skótok készítették a szörfmedencét, és német tervezők, gyártók is dolgoztak az építkezésen azért, hogy ezt a viszonylag bonyolult épületet kifogástalanul fel lehessen építeni. Szegény a hazai építőipari cégek géppel való ellátottsága is, inkább kínlódnak, küszködnek, amíg 200 kilométerrel arrébb jó felszereléssel, jó szerszámokkal könnyebben megy a munka. Nálunk a kalapáccsal, fűrésszel, rúgom-vágom című műsor megy. Ahhoz, hogy ilyen színvonalon elkészüljön az épület, nagyon sokat kellett küzdeni. Olyan műszaki gárdát sikerült kiállítanunk, amelynek minden tagja keményen megkövetelte a minőséget, s ha kellett, akkor többször lebontattunk valamit annak érdekében, hogy az végleges formájában jó legyen.
A belsőépítészetre is nagy gondot fordítottak.
P. K. – Fontosnak tartottuk, hogy sok természetes anyag – fa, kő – legyen az épületben. A világításra is odafigyeltünk, óriás méretű csillárokat, dekoratív lámpákat szereltünk fel. Ez az épület 50–100 éven keresztül kell hogy szolgálja a szállodaipart. De a fürdő esetében ugyanúgy megpróbáltunk olyan anyagokat használni, amelyek működésében és szépségében hosszú távon szolgálják majd az idelátogatókat.
Milyen biztonsági és kényelmi rendszereket építettek be?
P. K. – Az előírásoknak és a szigorú Ramada-standardnak megfelelően alakítottuk ki a biztonsági rendszereinket. A szállodákra – jogosan – nagyon komoly tűzvédelmi és biztonsági előírások vannak. A tűzjelző és -oltó rendszerek, a szén-monoxid-jelző mind-mind magas minőségi követelményeknek felelnek meg. Az információs hangrendszer a tájékoztatás és a szórakoztatás mellett a vészhangosítást is elvégzi. A szállodában és fürdőben közelítő kártyás (Proximity) beléptető- és nyilvántartó rendszert telepítettünk, ez szavatolja, hogy mindenki – a szálló- és fürdővendégek valamint a személyzet – csak oda és akkor léphet be, ahova, és amikor jogosultsága van. A konferenciaközpontot magas színvonalú megjelenítő rendszerrel szereltük fel.
Mik a tapasztalatai az elmúlt hetek alapján?
P. K. – Hétvégeken rengetegen jöttek hozzánk, és mivel télen csak korlátozott számban tudunk vendégeket fogadni, a később jövőknek várniuk kellett, amíg megürül az 1600 öltözőszekrény egyike. Aki teheti, annak hétköznap érdemes meglátogatni bennünket, már fél öttől be lehet jönni az esti kedvezményes jeggyel. A szálloda hétköznap inkább mint konferenciaközpont üzemel, amíg hétvégén a családok veszik igénybe welness-szolgáltatásainkat. Sok cseh, román vendégünk van, tavasszal Ukrajnából és Oroszországból jönnek majd többen. Még a vevőkört ki kell építenünk, ez legalább akkora munka, mint a szállodaépítés.
TIMAFFY LILLA
2009-01-31.
Forrás: bautrend.hu « Vissza